DavidMester

A 👤Felhasználó által feltett 🤔Kérdések, és 💡Válaszok, akár a saját kérdéseire is 👇

• [Kérdés] Milyen GIS alapokon működik a valós idejű vámkereskedelmi digitális határüzemeltetés? (2026.10.27)
• [Kérdés] Hogyan befolyásolja szerintetek a mesterséges intelligencia terjedése a magyarországi munkaerőpiacot és a béreket a következő években? (2026.10.24)
• [Kérdés] Kindle milyen formátumú könyveket támogat, és hogyan tudok rárakni nem Amazontól vásárolt könyveket? (2026.10.21)
• [Kérdés] Miért kritizálják folyamatosan a Bitcoin energiafogyasztását, amikor az AI forradalom sokkal többet eszik? (2026.09.26)
• [Kérdés] CRO kriptovaluta átváltása más kriptovalutára, más hálózatra helyezése, hogy lehetséges? (2026.09.19)
• [Kérdés] Mi értelme a Revolut által és a média által beharangozott EURR digitális pénznek? (2026.08.28)
• [Kérdés] Online barangolásaik során szerintetek bárkit is érdekel az adatvédelem? (2026.07.25)
• [Kérdés] Beépített kényelem vagy rejtett csapda? Ti hogyan kezelitek a szálláshelyek utólagos és extra költségeit? (2026.07.18)
• [Válasz] Gyászjelentések terjedése a Facebook hálózatán az elmúlt 1-2 évben miért lett sokkal aktívabb?
  Szerintem nemcsak téged idegesít, hanem mindenkit. Sajnos a Facebook algoritmusa úgy működik, hogy sokkal jobban teríti azokat az információkat, amelyekhez negatív érzések társulnak. A tragédia mindig az egyik legerősebb engagement-generátor. Szerintem egyébként pont azért az elmúlt egy - két évben érezhető ez a jelenség a legintenzívebben, mert a gyászhírterjesztők egyik lényege a saját forgalmuk növelése.
  
  Itt igazából két részben is lehúzzák a réteget a folyamatról:
  1. A gyászhír terjesztője, már a megfogalmazott Facebook poszt szövegében is nagyon rafináltan, részletek a kommentben megjegyzést tesz. A kommentben persze a saját valamilyen médiafelülete szerepel, ahol egyértelmű, hogy számára a forgalomban a lényeg.
  
  2. Egy másodlagos réteg pedig, maga a temetkezési vállalkozás, mert hát ügye a jó bornak is kell a cégér alapon.
  
  S azért lehet az elmúlt két év a legaktívabb, mert a gyásztartalmak terjesztői pontosan apellálnak, részben a Covid-releváns politikai erőkre (pontosabban annak troll huszárjaira akik kommentjei a Facebook algoritmus fókuszába kerülnek) részben pedig azon emberek véleményeire és kérdéseire, akik szintén adnak némi alapot a Covid-al kapcsolatos vakcinák negatív hatásainak. Annak idején ezek az erők a Covid vakcinák esetleges negatív utóhatásainak megjelenését pont az oltás felvétele utáni kb. 10 esztendőre taksálták. Most ez a jelen 2026 - 2030 időszak ennek a zónának meg is felel.
  
  Tömören tehát a véleményem az, hogy azért érezhető sokkal intenzívebben az utóbbi 2 esztendőben ez a nagy gyászhír marketing, mert a terjesztők a forgalomszerzési éhségükben pont erre számítanak. Szerintem ez a gyászmarketing 2030-ig csak egyre intenzívebb és intenzívebb lesz.
  (2026.10.07)
• [Válasz] Miért drágul folyamatosan minden, ha a jegybankok állítólag küzdenek az infláció ellen?
  Kamatot hiába emelnek. Az árak visszacsökkentését az nem eredményezheti, maximum az áremelkedés ütemének fékezésére lehet valamilyen hatással, de igazat megvallva az átlagember számára ez az életvitel minőségében, sajnos egy észrevehetetlen jelenség. Dobálózhatnak itt jobbra meg balra az inflációs adatokkal, hogy az javul. Energia, árfolyam, globális ellátási láncok mintha csak direkt bonyolítanák az összképet. A szolgáltatások árai lefelé totál rugalmatlanok. Most nem nevezem meg a telekommunikációs cégek közül az egyiket, amely egykori bejelentése még elég élesen él emlékeimben. Az áraik emelését a növekvő inflációval indokolták. Aztán amikor meg az inflációs adat hivatalosan is javult, elfelejtették korrigálni lefelé az árakat.
  (2026.09.01)
• [Válasz] Kriptovaluta elköltése lehetséges KYC nélkül?
  Nocturne kártya néven fut egy lehetőség. Virtuális kártyát ad, Noctavel LLC, Wyoming érdekeltségű cég kínálja. Három különböző megoldásra kínál megoldást. Nem adja ingyenesen a virtuális kártyát, fizetni kell érte, egy egyszeri összeget.
  
  1. Shadow
  2. Eclipse
  3. Aurora
  
  Ezzel a három ajánlattal nyomulnak és mindegyik más szegmenst fed le, de a lényeg, hogy kriptovalutával KYC mentesen tudj fizetni.
  
  Az Eclipse ajánlatuk koncepciója:
  Kifejezetten reklám finanszírozására javasolják. Meta/Google/TikTok reklámozás fizetési költségének ellentételezésére. Erre biztosabb eszköz mint a legtöbb hagyományos bankkártya.
  
  A Shadow ajánlatuk lényegéről:
  Itt azokat az érdeklődőket célozzák meg akik kimondottan teljesen anonim módon online vásárlásokhoz kívánják használni. Szóval ez Google Wallet alá nem helyezhető és itt az érintéses fizetés sem opció.
  
  Van viszont az Aurora nevű opció is :
  Itt a virtuális kártyáért cserébe 50 amerikai dollárnak megfelelő egyszeri díjat kell kirpovalutában befizetni. Olyan kriptovalutával és hálózaton amit biztosítani tudnak. Ennek hatására viszont aktiválódik egy virtuális kártya. Viszont minden hónapban elvárják, hogy legalább 29 USD mértékben használd is különböző vásárlásokra, mert ellenkező esetben elveszíti az aktív státuszát a kiadott Mastercard típusú virtuális kártya. Szóval aki nem figyel oda, az teljesen feleslegesen áldozott rá 50 USD-nek megfelelő kriptovaluta eszközt.
  
  Menet közben a használata egyáltalán nem ingyenes. Az anonimitásnak ára van.
  
  Ha beakarsz küldeni a kripto tárcára összeget, akkor a fogadásért 0.49% -al terhel. De nem ez itt a lényeg. Hanem csak akkor fogod tudni fizetésre használni, ha onnan áthelyezik számodra a kártyára, amiért újabb 5%-ot kérnek. Tehát összességében elmondható, hogy 5.49 %-ba kerül, hogy kriptovalutáért cserébe, teljesen anonim módon KYC mentesen vásárolhass.
  (2026.08.24)
• [Válasz] Miért drágább az élelmiszer Magyarországon sok nyugat-európai országhoz képest, miközben a bérek alacsonyabbak?
  Szerintem ennek a jelenségnek több, egymást erősítő oka is lehet, igazából a rengeteg ok közül csak csemegézek párat ;
  
  Áfa: Magyarországon az élelmiszerek jelentős részére (pl. hús, tejtermék egy része) 5–27%-os áfa vonatkozik, a legtöbb termékre a 27%-os általános kulcs érvényes – ez az EU legmagasabb általános áfakulcsa. Nyugat-Európában az élelmiszerekre jellemzően kedvezményes, gyakran 5–10% körüli áfa vonatkozik.
  
  Kiskereskedelmi koncentráció és alacsony verseny: A magyar piacon néhány nagy lánc (Tesco, Lidl, Spar, Aldi, Penny) dominál, ami helyenként gyengébb árversenyt eredményez, mint a fejlettebb, sűrűbb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező nyugati piacokon.
  
  Beszerzési és logisztikai költségek: A multinacionális láncok gyakran központosított, nemzetközi beszerzési rendszert használnak, ahol a kisebb magyar piac nem tud akkora tömegű kedvezményt kiharcolni, mint a nagyobb nyugati piacok.
  
  Infláció öröksége: 2022–2023-ban Magyarországon az élelmiszer inflációja Európában az egyik legmagasabb volt (2023 elején 40-45% körüli is volt egyes kategóriákban). Bár az infláció lelassult, az árak nem estek vissza az inflációt megelőző szintre, tipikus árplató jelenség.
  
  Forintgyengülés: Az import (külföldről behozott feldolgozott élelmiszerek, csomagolóanyagok, energiaköltségek) forintban drágább, ha az árfolyam gyengül, ez az importált termékek árába beépül.
  
  Energiaköltségek: A rezsicsökkentés lakossági szinten tompította a hatást, de az élelmiszeripari/kereskedelmi szereplők piaci áron fizetik az energiát, ami beépül a végtermék árába.
  
  Szóval meglátásom, hogy az alacsonyabb bérszínvonal mellett tapasztalt magas árak elsősorban a magas áfakulcsból, a 2022-23-as inflációs sokk után beragadt árszintből, valamint a kiskereskedelmi piac szerkezeti sajátosságaiból erednek. Az tuti, hogy csak egy ok nem lehet a ludas. De biztos lesznek rajtam kívül még akik további fantáziadús, de mégis logikus választ adhatnak.
  (2026.07.21)